Balog Zoltán Miniszter Úr látogatása a Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégiumban

Ma leköszönt Balog Zoltán Miniszter, de előtte két nappal debreceni programja során, az egyetemi rendezvény után még rövid látogatást tett a szakkollégiumban Érsek atya kíséretében. Két nagyszerű ember, akik számára fontos a roma szakkollégiumok jelene, jövője. Meglepte a hallgatókat váratlan látogatása -valljuk be nem gondoltuk, hogy tényleg belefér a programjába-de annál nagyobb örömmel fogadtuk. Sok hallgató felszisszent mikor kiderült a hír, hogy leköszön mint miniszter, hogy most mi lesz.. Hisz számunkra neve egybeforrt a roma szakkollégiumokkal, a társadalmi felzárkózással. A pécsi konferencián már hallottunk örömhíreket, bár még konkrétumok említése nélkül de továbbra is részt vesz a romák felzárkózását célzó szakpolitika irányításában. Köszönjük az elmúlt hat évet, ahogy a vendégkönyvbe is írta: "még visszajövök egyszer (kétszer?).." mi pedig visszavárjuk-visszahívjuk! Köszönjük Miniszter Úr!

Reklámok

Hodászon jártak a szakkollégisták

Hodász! Ezen szó hallatán a görögkatolikus berkeken belül talán Sója Miklós atya neve ugrik be elsőként. Nem túlzok, ha azt mondom, hogy még annak is, aki nem jártas a felzárkóztatási területen vagy a görögkatolikus hitvallásban, áldozatos munkája sok helyen kapott elismerő szavakat és adott erőt más szervezeteknek legyen az egyházi vagy világi. Azt a fajta hozzáállást és tenni akarást nem szabad elfelejteni sőt, ha lehet tovább kell vinni. Röviden összefoglalva Sója Miklós atya volt az, aki Hodászon évekkel ezelőtt felkarolta a roma kisebbséget és őket szolgálta minden tudásával,erejével, tálentumával. Olyannyira, hogy sikerült egy saját templomot a roma közösségnek biztosítania, ahová nem romák is szívesen járnak, ezzel is elősegìtve a roma-magyar békés, szeretetteljes együttélést. A munkája mai napig érezhető a községben. Mostanra több program is jelen van, ami elősegíti a felzárkózást. A görögkatolikus egyház a különböző állami pályázatok segítségével és tettre kész agilis emberekkel szép munkát végez. Szemmel látható és érezhető, hogy megéri a befektetett munka, energia, türelem és empátia. A teljesség igénye nélkül ,, Lina kitartó munkája a múltból ,,madzag óvoda,, ami nagyban hozzájárult ezen közeg szellemi, érzelmi kulturális előre haladásához. A látogatásunk apropója részben, hogy a szakkollégium vezetője Rózsahegyiné Juhász Éva is szerepet vállalt az itt zajló munkában. Itt volt hallgatóként gyakorlaton, itt érte kezdőként a felzárkózás öröme, ami a mai napig kitart nála és időt energiát nem sajnálva ténykedik. Évek múltán is jó szívvel gondolnak rá az utcán közlekedők, felismerik sőt elismerik, hogy milyen jól beilleszkedett annó és a mai napig milyen segítőkész, ha róluk van szó. Jelenleg az egyház megbízása által ténykedő Kósa Anita illetve a romákra nagy hatást gyakorló Lakatos Sándor a mindennapokban tesznek azért, hogy a fiatal, hátrányos helyzetű gyerekek megfelelő lehetőségeket és biztos hátteret kapjanak a tanulmányaik során az óvodától a diplomáig. Ami lássuk be elég jól megy nekik, hiszen több mint 10 diplomás óvoda pedagógus, szociális munkás, ifjúság segítőnőtt ki a kezük alól. Fantasztikus az a tanulhatatlan életszeretet, amit a közösségi házban kovácsolnak a tánc-zene közben. Vagy éppen egy magasröptű eszmecsere folytán az ínycsiklandó ételekről és az odaadó, óriási mindent felülìró vendégszeretetről nem is szólva. A szakkolégium hallgatóinak volt szerencséje Kanyó Árpád atya miséjén is résztvenni. Érdekessége, hogy a prédikációt leszámítva lovári nyelven misézett. Ezt követően a méltán híres bokoji és szívvel lélekkel készült pörkölt után, amivel aligha telne be emberfia terepbejárás következett. Láthattuk, hogy honnan hová fejlődött az itteni munka mi az, ami folyamatban van és úgy egyáltalán jelen lenni. Mit értek az alatt hogy jelen lenni ? A térbeli fizikai jelenléten túl meghallgatni ott élő közép és idős korú embereket. Akik elmondták, hogy bárcsak tanulhattak volna és most már 20- 30 év távlatából másképp csinálták volna. Illetve azt, hogy mi jó helyen vagyunk helyesen döntöttünk, mikor az egyetem és a Szent Miklós Roma Szakkollégium mellett döntöttünk. Felelősségünk van. Példaképek vagyunk. Ja és ne feledjük honnan jöttünk, ha szükség lesz ránk, ha tudunk érdemben tenni, ha csak egy jó szót vagy akár többet tegyük meg az utánunk érkezőknek, hogy majd ők is tudjanak, ha mást nem egy jó szót mondani, de a szakkollégium karitatív önkéntes segítő szándékát ismerve sokkal több lesz az mint szó.

Balázs Ádám

szakkollégista

“Nagyobb boldogság adni, mint kapni” – Gyermekpszichiátrián jártak a roma szakkollégium diákjai

Nem érkeztünk üres kézzel a Kenézy Kórház gyermekpszichiátriai osztályára, ahol adományunkkal is ki szerettük volna fejezni támogatásunkat,szeretetünket a gyermekek és az ott dolgozók felé. Szakkollégiumunk hallgatói között többen is vannak, akinek szívügye eme terület, illetve van, aki itt járt szakmai gyakorlaton, mely során tovább erősödött benne a hivatástudat, miszerint pszichiáterként szeretne majd segíteni a gyermekeken. Mi ehhez továbbra is igyekszünk minden tőlünk telhető támogatást megadni az orvostan hallgatóinknak és a fogadó kórházi osztályoknak is.

Huszár-telepen a szakkollégisták

Szakkolégiumunk célja az utánpótlás keresés, a tanulás fontosságának hangsúlyozása. Célunk felkeresni mindazon közösségeket, ahol a görögkatolikus cigánypasztoráció akár egyházközségi, akár intézményesített formában jelen van.

Az egyik ilyen helyszín Nyíregyháza Huszár –telep, mely az elmúlt években sok vihart kavart. Az idő azonban minket igazolt, az iskolának és az iskola köré szerveződött intézményeknek, közösségeknek létjogosultsága van a telepen. Meglátogattuk a tanodát, megtekinthettük az iskola tantermeit, a telepen élőkkel közösen vehettünk részt a vasárnapi szertartáson is, majd egy rövid sétát tettünk a telepen.

A program az EFOP-3.4.1-15-2015–00008”„Együtt Vele(d) könnyebb! A Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium fejlesztése”c projekt támogatásából valósult meg.

A nyíregyházi állatkertben jártunk

Tanulmányaink mellett nagy hangsúlyt fektetünk a közös szórakozásra, kikapcsolódásra. Egyik áprilisi hétvégénken a nyíregyházi állatkertet vettük célba. Lehetőségünk volt megcsodálni a fókák műsorát, végigjárni az Andok, Ausztrália állatvilágát bemutató részeket.

A program az utak a tehetség felé” NTP-HTK-M-17-A-0005 pályázat keretében valósult meg.

Éljen soká Regina! – Roma asszonyok vizsgálják a rendszer és az egyén szerepét abban, hogy mi az anyaság .

18 és 60 év közötti nők. Két Borsod megyei falu, Szomolya és Sály közmunkás brigádjainak tagjai. Feleségek, egyedülállók, elváltak, anyák, nagyanyák, sőt dédnagyanyák. Egymás közelebbi és távolabbi rokonai. Nyolc roma nő, akik semmit nem kaptak ingyen az élettől. A helyi rossz minőségű iskolákból illetve azok speciális tagozatairól hamar kipotyogtak. Fiatalon felnőtté váltak, és azóta keményen megküzdenek a mindennapokkal, hogy felnevelhessék a gyerekeiket. Egyéni harcokat vívnak egy feudalisztikus és ellenséges világ náluk több hatalommal és erőforrással bíró képviselőivel, akiktől függenek, akiknek sokszor kiszolgáltatottak. Napról-napra be kell bizonyítaniuk a külvilágnak, sőt maguknak is, hogy érnek valamit. Az előadás roma nők és az intézmények találkozásán keresztül azt a kérdést vizsgálja, hogy mivel jár gyereket vállalni és felnevelni ma Magyarországon. Vagyis a nagy szavakon és a személyes érzéseken túl: mi is az anyaság

Az előadást a Deszka Fesztivál keretében tekintették meg a szakkollégium diákjai és önkéntesei

​.

Újabb szakkollégiumi hallgatónkat díjaztak!

Gratulálunk Kóti Tibor szakkollégiumi hallgatónknak, ugyanis a Debreceni Egyetem 26 hallgatójának és 5 fiatal kutatójának magas színvonalú tudományos teljesítményét díjazta az Universitas Alapítvány pályázatán. Az elismeréséket szerdán vették át a győztesek.

Az Állam- és Jogtudományi, a Bölcsészettudományi, a Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai, az Informatikai, a Műszaki, a Természettudományi és Technológiai, valamint a Zeneművészeti Kar hallgatói, illetve fiatal oktatói és kutatói részére hirdette meg pályázatát az idén 30 éves Universitas Alapítvány.

Olyan nappali tagozatos hallgatók és 35 év alatti oktatók-kutatók pályamunkáit várták, akik hazai vagy nemzetközi tudományos fórumon (konferencián, folyóiratban, vagy önálló műként) mutatták be, illetve értek el tudományos eredményeket kutatómunkájukkal.

Az Universitas Alapítvány kuratóriumának elnöke, Gaál István a Matematikai épületben tartott szerdai díjátadáson kiemelte: az idén a szokásosnál is több pályázat érkezett, így nem volt könnyű helyzetben a díjakat odaítélő kuratórium, amely végül hallgatói kategóriában 61 pályázó közül 26-ot, míg a fiatal oktatók-kutatók esetében 14 közül 5-öt díjaztak.