Zarándokoltak a szakkollégisták Tihany-Balatonfüred-Veszprém

Öt éves a Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium, ezen alkalomból zarándokoltunk el egy szeptemberi hétvégén a Balaton mellé. Nagy örömünkre szolgált, hogy az első napot Érsek atya és Hollik György is velünk töltötte. Mivel az autópálya forgalmának és kiváló sofőrünknek -aki egyben érsekségi kollégánk – köszönhetően időben érkeztünk a Balatonhoz, ezért meg is álltunk Balatonakarattyán a magasparton gyönyörködni a tájban. Tihanyban Kiss Domonkos alperjel és egy finom ebéd várt minket rendházban, az ebéd végére Érsek atya is megérkezett, s kettőjük vezetésével vonultunk be az apátságba. Az apátságtól egy túra vette kezdetét az egykoron bazilita szerzetesek által lakott Barlanglakásokig. Túravezetőnk Érsek atya mellett Lázár testvér volt a rendházból. Az Óvár keleti sziklafalába vájt barátlakásokat az I. András király feleségével a Kijevi Nagyfejedelemségből, 1050 körül érkezett bazilita szerzetesek készítették és lakták. Izgalmas, kíhívásokban teli út volt a Barátlakásokig, főleg azoknak, akik nem gyakorlott túrázók, de átsegítettük egymást a nehezebb terepeken, közben meg –megállva gyönyörködtünk a tájban.
A Barátlakások kápolnájához érve Érsek atya vezetésével vecsernyét végeztünk, ott ahol, ezer évvel ezelőtt a Kijevből származó szerzetesek hasonló módon imádkozhatták a zsolozsmát. Felemelő érzés volt mindannyiunk számára, különleges alkalom, különleges helyen.Vacsora előtt érkeztünk a balatonfüredi szállásra, ahol az esti beszélgetésekből kiderült, volt aki először járt a Balatonnál, de még többen voltak azok, akik először túráztak a Barátlakásokig, emlékezetes marad számukra az út, a vecsernye és a táj szépsége. Szombaton sem maradtunk túra nélkül, hiszen kora délelőtt az Apáti templomromtól indulva az Őrtorony kilátóig meneteltünk, majd onnan leereszkedtünk a Levendula látogatóközponthoz. Ez a kis 5 km-es túra meg is hozta az étvágyat, a tihanyi közös ebéd után egy kis szabadidő, de délután háromkor már együtt hajóztunk ki a Kisfaludy gőzösön, s gyönyörködtünk egy pohár bor mellett a tájban. A hajóról buszra pattantunk és elmentünk Balatonfűzfőre bobozni. A vasárnapi kicsekkolás után Veszprémbe vezetett utunk. A királynék városa nem csak érsekségi székhely, de görögkatolikus egyházközsége is van, rövid városnézés után ezért Janka Ferenc atyához és a Károly templomhoz vezetett az utunk. A vírushelyzetre való tekintettel a 35 fős kis csapattal nem mertünk bevállalni a gyönyörű, de egyébként kis templomban a szertartást, viszont nagy örömünkre szolgált, hogy Janka Ferenc atya a liturgia után időt szánt ránk. Atya sziporkázott mint mindig, a hallgatók pedig itták szavait, gondolatait. Mondanivalóját a hallgatóknak szánta. Isten szeretetét megtapasztalni és továbbadni – kanyarodtunk vissza többször ezen fontos gondolathoz. Nyugodt szívvel mondhatjuk feltette az i-re a pontot, keretet adva ezzel zarándoklatunknak, a pénteki tihanyi apátság, a szombati szabadidős programok után méltó lezárása volt vasárnapi prédikációja zarándoklatunknak.

Csapatban fejlődünk

Csapatépítő, személyiségfejlesztő, önbizalomnövelő játékokból sosem elég, főleg ha az elmúlt félévet otthon töltöttük. Nagyné Muri Emese sokoldalú tréner, segítségével ismét fejlődtünk, épültünk.

Visszatérő trénerünk: Baranyi Mária

Visszatérő trénerünk Baranyi Marcsi – aki szeptember elején ismét ellátogatott hozzánk, hogy kis csapatunkat még jobban összerázza. Azt gondoljuk sikerült, s mivel a felvételi táborban megszerettük így mindenki örömmel várta. Jó volt újra együtt dolgozni, végig gondolni céljainkat, terveinket, mit várok el a másiktól, a szakkolitól, de mit teszek én a céljaimért, a szakkoliért.

Köszönjük a tartalmas, szórakoztató, hasznos tréninget!

EGY CSÓNAKBAN EVEZÜNK! – Bevonó tábor2020!

Covid ide- Covid oda, az idén is sikerült összehoznunk a szokásos tanévindító Bevonó táborunkat. A hosszú hónapok óta online térbe kényszerített közösségi-, tanulmányi- és hitéleti alkalmak után ismét együtt dobbant 30 szív.

A régi és új szakkollégistáinkkal Poroszlón töltöttünk 3 felejthetetlen napot. Az első nap társainkra, és a Jóistenre bíztuk magunkat, amikor motoros csónakokkal bebarangoltuk a Tisza tavat. Nagyon jót nevetünk utólag azon, hogy 4 kezdő „hajóskapitány” annyi szakértő segítséggel, mi mindenre képes…Találtunk olyan túrautvonalat is, amit a több évtizedes tapasztalattal bíró túravezetők sem ismertek eddig (mondhatnánk a falusi szlenggel élve úgy is, hogy mentünk mi át tökön-paszulyon). Összegezve igaz a mondás, miszerint az első lépés mindig nehéz. Mi továbbgondolva ezt a kiinduló pontot sikeresen bizonyítottuk, hogy a többi sem könnyebb.

Az izgalmak után Kiskörén, egy kellemes ebéd mellett sikerült kiscsoportokban megbeszélnünk az eseményeket. Pércsi Dániel felkészült előadásán, és keresztrejtvényén keresztül rengeteg újat tudtunk meg a Vízerőműről, majd rövid séta után, Iván Katalin mesélt nekünk a Hallépcsőnél. Nagyon jó érzés volt hallgatni a kollégistáink előadását, melyre olyan sokat készültek!

A hajókázást kipihenve, a második napon Baranyi Marcsi tréningjén töltődtünk fel, és megnyugvás töltötte el a társaságot, amikor este csatlakozott hozzánk Kocsis Fülöp érsek atya is. Gitárkíséretttel énekeltünk karizmatikus és világi énekeket… Együtt voltunk Isten tenyerén.

Meghódíottuk a Tisza tavi vízi sétányt, aminek legszebb része számomra az a gyönyörű panoráma volt, amit a kilátó tetején várt ránk. Megjártuk, megmásztuk, és még a szúnyogok is elkerültek bennünket.

A záró napunk igen korán kezdődött… A bevállalósabbak Fülöp atyával a napfelkeltében tekertek a gáton, de a későbben kelők sem úszták meg a kerékpártúrát, egészen Sarudig tekert a társaság. Volt természetesen extra motivációnk is, ugyanis az ebéd Újlőrincfalván várt bennünket. A konyha specialitása készült kifejezetten a mi részünkre, és túlzás nélkül állíthatom, hogy minden letekert méter megérte azért a babgulyásért.

A tábor zárásához közeledve utolsó állomásunk a Szabics kikötő volt, ahonnan csónakkal vittek át minket a tanösvényre. Volt itt is kilátó, vadregényeskörnyezet, Tamás báttya kunyhója, mesterségek sétánya, de a legnagyobb meglepetés rögtön a tanösvény elején várt ránk: egy igazi, hamisítatlan eredeti autentikus körhinta! Annyira élvezték a diákok, hogy nehezen volt hihető, hogy egyszer elszakadunk tőle…

Rengeteg élmény, nagy beszélgetések, nevetések töltötték meg Poroszlót és környékét. Újra szabadon együtt lehettünk. Az új tagok érkezése pedig megerősített bennünket abban, hogy jó ide tartozni!

Ahogy a slágerben is van: „Mi egy vérből valók vagyunk!”

Kósa Anita

mentor

Oláh Gergő volt a vendégünk

Hitről, kitartásról, a család fontosságáról beszélgettünk Oláh Gergővel. Megtudhattuk, hogy hol töltötte középiskolás éveit, hogyan indult az X faktorba, milyen veszélyei vannak a celebségnek.

Mit tanulhattunk meg a COVID-19 alatt, mire tanította meg, mi az amit át kellett értékelnie. Az egy órás beszélgetés alatt számos olyan gondolat fogalmazott meg, melyet reméljük, hogy szakkolisaink és vendégeink, a téglási lakásotthonos gyerekek eltettek útravalóul.

Tudományos kommunikáció alapjai

A járvány helyzet után újra visszatérve a szakkoliba egy sűrű, de annál emlékezetesebb hétvége keretében lehetőségünk volt dr. Virga József előadását is meghallgatni. Nem először járt már nálunk, sőt egyik hallgatónk mentora is. Most olyan témával jött, mely mindenki számára fontos, hiszen a tudományos kommunikáció az egyetemen elengedhetetlen, még akkor is ha nem készül PhD –ra az illető, szakdolgozatot védeni, előadni, államvizsgázni biztosan fog, ahol a hallottakat hasznosítani tudja. Volt szó absztrak írásról, megjelenésről, verbális és non- verbális kommunikáció jelentőségéről egyaránt, mindezt olyan előadásmódban hallhattuk, hogy garantált volt az előadó sikere diákjaink körében.

Végzős búcsúztató

Amikor egy-egy tanév végére érünk egyik szemünk sír, másik nevet.

Örülünk végzőseink sikerének, a diploma szerzésnek, a PhD képzés befejezésének, a másik azonban sír, hiszen ismét számunkra kedves diákokat kell útnak engedni. Négy-öt év hosszú idő, összecsiszolódtunk, csapattá lettünk, melyből most újabb tagok repülnek ki. Hiányozni fognak a foci kupákról, a kirándulásokról, nem lesznek grimaszos fotók és még hosszan sorolhatnám.

De gazdagabbak lettünk általuk és velük. Tudjuk, hogy ezután is számíthatunk egymásra, mert szakkolis diákjaink az egyetemi évek után is tudják, hogy összetartoznak.

Gratulálunk végzőseinknek!

dr. Takács Fanni általános orvos

Kóti Tibor okl. német nyelvi szakfordító, 4. év PhD képzés vége, védés folyamatban

Micura Ádám programozó matematikus

Csapatmunkában szépült a kollégium udvara

A téglási lakásotthonos gyerekek segítettek a szakkolisoknak virágültetésben, festésben. Diákjaink évek óta járnak Téglásra, most a gyerekek látogattak meg minket. A szombat délutáni verőfényes napsütésben benépesült végre újra a kollégium udvara, leselejtezett autógumikat festettünk le, majd ültettük be muskátlikkal. Kicsik és nagyok egyaránt kivették a részüket a munkából.A közös munka jutalma pedig bowlingozás volt.